Balassi Bálint

(1554 - 1594)

A reneszánsz

újjászületés (ókori görög-római művészetek); kultúrtörténeti korszak és korstílus

Észak-Itália városállamaiban és a Németalföldön alakult ki

Firenze, Genova, Padova, Milano, Velence - kereskedelem révén gazdagság

a korstílus hordozója a feltörekvő polgárság, pl. a Mediciek

Jellemzői

világiasodó kultúra a vallás fennmaradása mellett

humanizmus: emberközpontúság, a reneszánsz polgárok világi ideológiája

klasszikus műveltség és tudós magatartás

emberi élet célja: a boldogság megtalálása, az élet örömeinek kihasználása

megnő az egyéniség szerepe, fontos a halál után is fennmaradó hírnév

reformáció: vallási mozgalom, célja a vallás megújítása

fontos a biblia nemzeti nyelvekre való lefordítása

a kor jellemző embere a polihisztor, pl. Leonardo

magyar reneszánsz az 1400-as években éli virágkorát, központja Mátyás udvara

Balassi Bálint életútja

Zólyom várában született, apja zabolátlan természetű arisztokrata földesúr

kitűnő nevelés: egy ideig Bornemissza Pétertől, majd 1565-től Nürnbergben

1569 apját letartóztatják, Lengyelországba menekülnek, itt írja első művét

Beteg lelkeknek való füves kertecske - németből fordítva

1575 apja Báthori István erdélyi fejedelem elleni hadjáratba küldi

fogságba esik, de jól bánnak vele, ezért ott marad (művelt udvar)

hazatértekor apja már meghalt, zilált anyagi ügyeket, pöröket hagyva maga után

1578 megismeri Losonczy Annát, Ugnád Kristóf feleségét, szerelmük 6 évig tart

zűrzavaros ügyek

hadnagy Egerben, majd Érsekújváron - mindenhonnan elbocsátják

anyagi gondok - érdekházasság unokatestvérével (Dobó Krisztina) - botrány

szerelmi remények az immár özvegy Losonczy Anna iránt

1589 Lengyelországba bujdosik

Wesselényi Ferencnél vendégeskedik Dembnóban, birtokot kap

Célia-szerelem (valószínűleg Wesselényiné Szárkándi Anna)

2 évvel később visszatér, majd 1593-ban részt vesz a „hosszú háborúban”

1594-ben Esztergom ostromakor megsebesül, majd meghal

utolsó szavai: „Te katonád voltam, Isten!"

Költészetének általános jellemzői

tudós költő, poeta doctus

az első magyar nyelven megszólaló költőnk

verseit egy-egy ismert dallamra írja

ütemhangsúlyos és rímes verselés, Balassi-strófa (pl. Egy katonaének)

3×3-mas felépítés, 19-es szótagszámú sorok, belső rímek alkalmazása

Szerelmes versek

1589-ben új műfaj Magyarországon: reneszánsz szerelmi komédia

új felfogás a szerelemről: sok jónak lehet a forrása

fiatalkori udvarló költemények Petrarca mintájára

utolsó Júlia-versek (1588) után műveit a Daloskönyvben foglalja össze

Hogy Júliára talála, így köszöne neki

véletlen találkozás leírása, ujjongó bókok halmaza

2-4. áradó metaforasor több területet is felölel

lelki élet, főúri élet, női test, természet (virágok) értékei

költői eszközök: fokozás, túlzás, ismétlés

6. nézőpontváltás, jellegzetes lovagi helyzet ábrázolása

lovag és úrnő között végtelen a távolság, Júlia csak mosolyog

szókincs: trubadúr stílus (bús szívem) + magyar népköltészet (vidám, szerelem)

forma: 4/4-es, hangsúlyos verselés belső rímekkel

A vitézi élet versei

Egy katonaének

Lengyelországba bujdosásakor íródott visszaemlékezés - csak a jó dolgokra

vitézi ének és tudós reneszánsz költészet összekapcsolása

hármas szám különleges szerepe

hárompillérű kompozíció a szentháromságra utal (1, 5, 9. versszakok)

háromsoros versszakok, a sorok is három részre vannak osztva

első pillér: szónoki kérdés, majd a tétel (a végeknél nincs szebb) bizonyítása

a vitézi élet gondtalansága jelenik meg a következő két szakaszban

második pillér: katonaéletet eszményi rangra emeli, erkölcsi nagyságát hirdeti

utána már más, magasztosabb színben tűnnek fel az önfeláldozó vitézek

lezárás: a két képsorozat összefoglalása, ódai jellegű dicsőítés

Istenes versek

középpontjukban legtöbbször a bűnbánat áll, elődjének Villon tekinthető

legjelentősebb istenes versek mögött valódi lelki konfliktusok állnak

Adj már csendességet…

újszerű, ószövetségi jellegű viszony az istennel

belső ellentétektől feszülő, izgatott vers

formában is megjelenik: Balassi-versszak

tömörített strófa, felszólító módú igék kiemelése

három szerkezeti egység (gyakori Balassinál), a két szélső keretet alkot

1-2: könyörgés, 3-6: érvelés, 7-8: könyörgés

érvelési szakaszban vita Istennel és önmagával is (belső vita)

lezárás: harmónia keresése, tiltakozás a való világ értelmetlensége ellen

---

Versek

Tuti gimi idézetek

Kevert receptek

Oldal: Kevert receptek
Szavak,mondatok,tettek,gondolatok,érzések - © 2008 - 2024 - szavak.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat